9.fejezet~ 2/2

*MinJi POV*

-Szijjaaa! - kaptam fel rögtön a kutyust, ahogy az ő ,,részlegéhez mentünk" -Jó kisfiú voltál?
-Hát, nincs semmi szétrágva szóval igen. - nevetett JiMin, ránéztem és azonnal el is mosolyodtam.
Olyan érzéseket kelt bennem, amik a szívemet hevesebb ütemre késztetik. Vékony hangjától a hideg fut végig a hátamon, sötét szeme csillogásától a tekintetem elveszik bennük. Néha kócos hajába beletúrnék és szorosan magamhoz húznám, soha nem engedném el. Ebben biztos vagyok.
-MinJi? Kérdezhetek valamit? - ült le törökülésbe a puha szőnyegre.
-Persze. - követtem a példáját.
-Miért minket hívtatok ide? Nálunk sokkal jobbak is vannak, több esélyetek lett volna nyerni a profikkal.
-Ti talán nem vagytok azok? Kilenc éve vagytok az iparban, nehogy azt mond nekem, hogy nem vagytok profik, mert rögtön falra mászok.
-Én nem érzem magam annak. - simogatta meg az ölemben pihenő kutyust.
-Mégis miért?
-Nem tudom. A srácok szerint sokat fejlődtem mind énekben, mind táncban, de én ezt nem érzem. - nézett bele sötét szemeivel az enyémbe.
Ekkor volt az a pillanat amikor teljesen lefagytam. A szívem dobogást a torkomban éreztem, testem remegni kezdett. Minden megszűnt körülöttem, csak ő létezett számomra akkor. Telt ajkai résnyire nyíltak és azon át vette a levegőt, ettől görcs gyűlt a nyelőcsövemben és muszáj voltam elnézni. Ez... zavarba ejtő volt nekem és neki is, hiszen utána felállt és elment valahova. Pár perc múlva vissza is jött kezében egy hámmal és pórázzal.
-Menjünk el kutyát sétáltatni. - mosolygott ismét, majd kezét nyújtva felállított. A kutyust leraktam a földre, már épp szökni akart amikor is JiMin elkapta és ráerőszakolta a hámot. -Nem szöksz el. Egy kis levegő nem fog ártani neked. Olyan lusta dög, hogy simán elélne a házban élete végéig.
-Akkor meg pláne kell mennünk. Legalább szívsz egy kis friss levegőt kutyus. - simogattam meg a buksiját egészen közel hajolva hozzá, ő pedig ezt kihasználva végignyalta az arcomat.
-Hehe! Kedvel téged. - nevetett fel.
-Úgy gondolod? - vágtam egy igen hülye grimaszt, amit még nagyobb nevetéssel illetett.
-A mosdót ott találod. - mutatott a szemben lévő bezárt ajtóra.
Odasétáltam, kinyitottam és a mosdókagyló csapját megnyitva engedtem kezembe egy kevéske vizet. Átmostam, majd megtöröltem és kimentem. Akkor már hűlt helyét láttam JiMinnek és a kutyusnak, gondoltam biztos visszament a srácokhoz. Én is kimentem és rögtön szemet szúrt, hogy leaderünk nincs a körünkben és még egy dolog aggasztott.
-Hol van Kid és Suga? - kérdeztem az épp öltözködő társaságtól.
-Kid hazavitte a furgont és Suga pedig elkísérte. - ismertette a hírt velem J-Hope.
-Ez nem igazság. Én akartam noonaval menni, de hyung erősködött, hogy ő megy vele. - durcáskodott JungKook. Olyan aranyos, hogy nem akar leszakadni Kidről. Bár nem tudom, hogy unni miként viseli, de biztos nem bánja.
-JungKook, hagyj már szegénynek teret. Ha így haladsz legközelebb már vele fogsz aludni és fürdeni is. - mondta Jin.
-Szabad? - nézett fel az idősebbikre.
-NEM. - zengtük egyszerre.
-Nem, nem, mindig csak nem. - morogta az orra alatt.
-Mit mondtál? - kérdezte őt Rap Monster.
-Semmit. - húzta el a száját.

*MinJi POV end*

9.fejezet~ 1/2

*Kid POV*

-Srácok! - hallottuk meg MinJi hangját - Mindjárt kezdünk, gyertek!
-Okés. - kiabáltam vissza.
-Mit mondott? - kérdezték egyszerre a fiúk.
Igen, a szép magyar anyanyelvünk...
-Hogy nem sokára kezdünk, úgyhogy kapkodjuk magunkat. - sürgettem őket miközben felálltam.
-Várj! Még meg kell ennem ezt a sütit. - kapta fel a tányérban lévő mokkás süteményt Suga.
-Majd veszek neked, csak gyere. - indulok el az öltöző felé, ahol hamar elkészítették a sminkünket és megkaptuk a fellépéshez való ruháinkat.
Hasonló volt, mint a fiúké a klipben, ám sokkal nőiesebb.
Amikor az öltözékemhez való sapkát vettem fel hirtelen valaki kikapta azt a kezemből.
-Kookie! - kiáltottam el magam.
-Noona! - ölelt meg - Hiányoztál.
-De hisz egész végig a közelemben voltál. Akkor meg hogyan?
-Csak úgy. - rántotta meg egyik vállát.
-Oookéé. - nyújtom el a betűket.
-Rocket Team! - jött be a műsor alatt megismert statisztánk Anikó - Ti jöttök a BTS-sel. Aztán csak ügyesen.
-Mi mindig azok vagyunk. - mosolyogtam rá, amit viszonzott - Gyertek!
A két csapat szó nélkül követte az utasítást és kezdetét vette a forgatás.

***

-Hú, de jók voltunk! - mondta vidáman V.
-De még milyen jók! - kiáltott fel mellettem MinJi - Így, hogy már tovább jutottunk el is kezdhetünk azon gondolkozni, hogy mit fogunk jövőhéten előadni.
-Először pihenjünk egy kicsit, jó? Hogy tudtok ti ketten még ezek után is pörögni.
-Ezzel születtünk. - mondta szinte egyszerre a két jómadár, mire egymásra mosolyogtak.
-De jó, hogy egymásra találtatok. Én is rátaláltam az igazira. - dőltem el a bent lévő heverőn, a srácok csak meglepetten bámultak rám - Itt van életem szerelme, az én Don Juan-om. - öleltem meg a fekvő alkalmatosságot.
-Pedig azt hittem én vagyok az. - huppant le mellém Jin - Együtt főzőcskézhettünk volna. - tettetett szipogást.
-Aww! - öleltem meg hátulról - Attól még főzhetünk együtt.
-De az nem ugyanaz. - néz rám keserűen, majd mindenki elneveti magát, ezzel mi ketten is.
-Gyerekek!! - jött be a két nagy uraság - Nagyon jók voltatok!
-Köszönjük. - zengtük kórusba.
-Lányok én tudtam, hogy jók vagytok... De, hogy ennyire! - dicsért minket HyunSoo - Egyszer lépjetek fel a fiúkkal. Nagyon ütős koncert lenne belőle.
-Köszönjük szépen. - mondtam - Szívesen tennénk, de ahhoz még ahhoz híressé kell, hogy váljunk.
-Miről beszélsz? - döbbent le Rap Monster - Már azok vagytok.

*Kid POV end*

-Úristen!! De jó pihenni egy kicsit. - ugrott bele a szállodai ágyába TaeHyung.
-Igen. Kár, hogy a lányoknak még ott kellett maradniuk. - szomorkodott JiMin.
-Ennyire összenőttetek? - kérdezte a menedzserük a három fiútól. A további négy tag pedig a saját szobájukban volt.
-Igen. Nagyon jó fejek és ők nem finnyásak, mint a hazai női idolok hyung. - ült fel ágyán Tae.
-Valóban nem. Ők teljesen mások és szerintem valamennyivel strapabíróbbak. Megmondom őszintén, én is megkedveltem őket, nem bánnám, ha még találkoznátok párszor és adnátok együtt koncertet. Nagyon jól néztetek ki együtt a színpadon. Főleg JiJi páros.
-Milyen JiJi páros? - nézett rá Rap Monster.
-Hát JiMin és MinJi. - ekkor a fiú egy csöppet mintha elpirosodott volna.
-Na mi van hyung? Csak nem élvezed a társaságát? - cukkolta a mellette lévő ágyon ülő V.
-Hagyj már békén. - fordult el tőle - Amúgy meg már hogy néztünk volna ki jól, amikor...
-Amikor szinte már egymás nyakába ugrottatok tánc közben. - toppant be a többi srác, élükön Sugaval - Tényleg jól mutattatok és még az összhang is megvolt köztetek.
-Te beszélsz? - húzta fel szemöldökét a táncos - Nem én voltam állandóan a nyakán Kidnek a forgatás után. Szegény csaj alig kapott levegőt tőled.
-Elismerem, hogy sokat beszélgettünk, de aki nem hagyta magára az JungKook volt. Szó szerint rácsimpaszkodott Kid nyakára.
-Én nem is. - nézett nagyokat a maknae.
-ChiChi!!! Én is azon járok! - hallatszódott az az ajtó mögül, a fiúk rögtön oda kapták a tekintetüket.
-Bocsánat! 
-És akkor most mit csináljak a bocsánat kéréseddel? Lehet, hogy el is tört.
-Mondtam már, hogy bocsánat.
-Hanna, szerintem nem tört el a lábad. - még egy réteg mögül is ki lehetett szűrni, hogy ezt Kid mondta.
-Nem mehetnénk már be? Játszani akarok a kutyussal. - nyugtalankodott MinJi.
-Kérlek. - mondta Kid és már kopogott is, mire az ajtóhoz legközelebb álló nyitotta ki, azaz Jin. - Sziasztok! - mosolygott rájuk újult erővel a leader.
-Sziasztok! - köszöntek kórusban.
-Vigyázzatok! - lökött el mindenkit az útjából Hanna botorkálva, majd leült - Jaj, de jó megint ülni! - könnyebbült meg.
-Gyógypuszit ne adjak rá? - gúnyolódott Alexa Taehyung mellé leülve.
-Az lenne a minimum. Szegény fájós lábam. Most mi lesz?
-El ne ájulj már. - dobta le magát JiMin ágyára Kid, majd MinJi is.
-Bocsássatok meg. - kezdett el csörögni a menedzser hyung telefonja, majd kiment telefonálni.
-Noonááááám!!! - vetette rá magát JungKook az RT leaderjére.
-JungKook! Azért ne facsard ki belőlem a lelket kérlek. - nyöszörögte Kid.
-És ne az én ágyamon. Köszi. - mondta JiMin.
-JiMin. - bökte meg a lányok maknaeja a fiú vállát.
-Hm? - nézett rá mosolyogva, amitől a lány félig már a sírban volt. Még jó, hogy végtelen egy életük van a k-poppereknek, másképp már tényleg nem élnének.
-Hol van a kutyus? - kiskutya szemekkel, felfújt pofival és aranyos hanggal kérdezte. Na vajon miért ő a legjobb maknae? Legalábbis Magyarországon.
-Lehet még alszik. Gyere, nézzük meg! - fogta meg kezénél a lányt és húzta maga után.
Uramatyám! ChimChim megfogta a kezem!!! Jézusom most segíts rajtam!

8.fejezet~

*Kid POV*

-Csajok, nem láttátok a hajgumim? - kiabálta ki a szobájukból ChiChi.
-Nézted már a csuklódon? - így HaNi.
-Á, meg van! Köszi Hanna.
Már megint itt tartottunk. Reggelente ilyen zűrzavar van általában, amik addig húzódnak amíg fel nem húznak az ilyen apró dolgokkal. Végtelen nagy türelmem van, de nekik még sikerül ezt is eljátszaniuk, alig negyed órán belül. Ehhez is tehetségük van, mint a táncoláshoz és az énekléshez, vagy épp rappeléshez. Utóbbi Hannára vonatkozik.
-Készen vagytok már? - kérdeztem nagy sóhajtások közben a fonott fotelomban ülve. Hát igen, én jóval előttük készen szoktam lenni.
-Egy perc!!! - kiáltották egyszerre. Akkor még tíz percet itt kell ülnöm.
-Jaj, atyám! - dőltem hátra, leeresztve mellém a kezeimet, egyikben a hátizsákom pántja, másikban pedig a telefonom.
-Készen vagyok. - jelentették ki büszkén mikor kiléptek a szobájukból.
-Végre! - pattantam fel és a két kulcscsomót is felkapva indultunk ki az albérletből. Kettesével vettem a lépcsőfokokat, miközben a lányok folyamatosan azzal jöttek, hogy lassítsak. Hova lassítsak amikor már tizenöt perce a próbateremben kéne lennünk. Valósággal berobbantam a kocsi vezetőülésébe és indítottam be a motort.
-Azért ne hagyj itt minket. - hüledezett MinJi, miközben a telefonját nyomkodta, játszva egy idióta stratégiai játékot. Korán reggel már ezzel van elfoglalva, én meg még azt sem tudom, hogy fiú vagyok vagy lány. Talán ilyenkor a lányok életével játszok, de muszáj hamar a próbaterembe érnünk, másképp sosem áll össze a koreográfia és az ének. Jézus, most segíts rajtam!
Mikor már fél perce száguldoztam és szlalomoztam a kocsik és egyéb nagyobb teherhordó autók között, a lányok félve kapaszkodtak ahova csak tudtak.
-Kid!! Lassíts légy szíves!! Nem fogsz tudni megállni. - aggodalmaskodott Alexa.
-Dehogynem. Figyeld csak! - mondtam és ahogy a megláttam a próbatermet a láthatáron, úgy lassítottam öt méterenként, majd amikor közelinek éreztem a parkoló részt, rántottam egyet a kormányon és tökéletes ívelésben leparkoltam. Elég nagy hangok adott ki a kocsi, ha a fiúk itt vannak - már pedig tuti, hogy itt vannak -, biztosan látták hallották az ablakból, ami tökéletes rálátást nyer a furgonunkra. A lányok lihegve, kimeresztett szemekkel néztek maguk elé.
-Szálljatok kifele! Nincs időnk ijedezni, nekünk itt munkánk van. - csaptam be magam után az ajtót, majd a csajok is ugyanígy téve kimásztak onnan, én pedig lezártam amit két kattanás jelzett.
-Őrült vagy. - meredt rám nagy szemekkel Angyal.
-Tudom én. Most pedig nyomás befele! - böktem a bejárat felé, majd miután ők bementek én is követtem példájukat.
-Na végre!
-Neked is jó reggelt Tamás! - ásítottam.
-Hol voltatok ennyi ideig?
-A lányok ismét húzták az időt. - mentem be a próbaterembe, csapatom többi tagja és Tamás is ugyanígy tett. Letudva a köszönést vártunk... Vártunk, de nem tudom mire.
-Amúgy mire vagy kire is várunk? - előzött meg Alexa.
-Az énektanárra. - marha jó.
-Akkor még ráérhettünk volna.
-NEM. - adtam egyértelmű reagálást - Így is sokat szöszmötöltök reggel, mi lesz, ha beiratkozok az egyetemre?
-Meg fogunk halni. - fújta ki a levegőt MinJi. Igen, reggelente a legjobb, amikor nem pörög úgy.
-Egyetemre fogsz menni? - kérdezte érdeklődve a Golden Maknae.
-Csak szeretnék. Félek magukra hagyni a lányokat egy fél napra is. - pillantottam végig rajtuk - Az első nap leégetnék az albérletet, miközben meggyújtanák a gázt.
-Te csak az albérlet miatt aggódnál? - esett le az álla Hannának.
-Az előbb mondtam, hogy féltelek titeket. Menj el fülészetre! - dőltem neki a falnak.
-Hát srácok nekünk most mennünk kell. - jött oda a fiúk menedzsere - A fellépőruhátokat, a repülőjáratot és egyéb papírmunkát még el kell, hogy intézzünk. Az ének tanár tizenöt percen belül itt lesz, és ha elment utána nyugodtan tudtok még gyakorolni. Jó munkát kívánunk nektek!
-Köszönjük! - zengtük egyszerre, majd pár perc múlva már el is tűntek, mintha ott sem lettek volna. Hú, de jó hasonlat volt... Igen, a rapper szakmám mellett még egy költészetet is bevállalok.
-Szerintetek van sajt a hűtőben? - szólaltam meg, mire mindenki egy kérdő pillantást intézett felém - Most mi van? Éhes vagyok.
-Hát nézd meg. - mondta nekem HaNi, majd könyörgő tekintetemmel már rá is vettem arra amire mindig - Hú... Kikészíted az idegrendszerem.
-Szeretlek.
-Én nem.
-Nem baj. - rántottam meg a vállam
-Hát csajszi, ebben nincs sajt.
-Miért nem hoztam, mi? Miért nem mondtátok, hogy hozzak sajtot? - háborodtam fel.
-Ne hogy már minket vádolj azért, mert TE nem hoztál sajtot! - bátorodott fel ChiChi is.
-Amúgy jó parkolás volt csajszi. - állt fel J-Hope - Á, elzsibbadt a fenekem.
-Ja, nagyon hallattad a kerekeket. - értett egyet JiMin is.
-Nem is értem, hogy hogyan kaptad meg a jogsid. - kételkedett Alexa.
-Én meg abban, hogy hogy a francba tudtál leérettségizni. - tettem csípőre a kezem. . 
-Elnézést a késésért. - lépett be az énektanár és innentől már elkezdődött a kornyikálás felsőfokon. Persze csak képletesen értve, hiszen mindegyikőnknek nagyon jó hangja volt.
Másfél óra sem kellett ahhoz, hogy tökéletessé tegyük az éneket és a rappet. Ezután ismét gyakorolni kezdtük a koreográfiát, holnap veszik fel a műsort - azaz pénteken - és mi már akkor megtudtunk mindent. Bizony ám, nem szombaton, hanem pénteken és akik ott vannak emberek a forgatáson azok szavaznak. Így dőlt el, hogy ki is jut tovább, illetve ki nem.

*Kid POV end*

-Úristen!!! Nagyon izgulok. - toporgott egy helyben az RT maknaeja, amikor másnap vették fel a műsort.
-Mit izgulsz? Már nem tudom hány hete ez megy és neked még mindig ilyen kirohanásaid vannak. - mondja már mérgesen ChiChi.
-Fogadjunk, hogy te is ideges vagy?
-HÁT HOGYNE LENNÉK IDEGES? Szerinted? Az idegeim a plafonon vannak.
-Ne kiabálj a fiatalabbal! - vágta enyhén nyakon a főénekest.
-Bocsánat. - dünnyögte az orra alatt, miközben kinyújtotta a nyelvét MinJi-re úgy, hogy Kid ne lássa. Persze ebből ismét egy vita lett.
-Hát fejezzétek már be!!! - ordított rájuk, mire szinte már mindenki őket nézte -Nem hiszem el, hogy nem tudtok megülni a seggeteken. Amúgy se értem, hogy mit paráztok még van három óra a forgatásig, addig meg csöndben öljétek meg egymást, oké? Köszönöm megértésetek.
-Bocsánat Dia. - zengte egyszerre a két bűnös.
-Mindig ilyenek? - kérdezte suttogva Rap Monster Kidtől.
-Rosszabbak, csak most visszafogják magukat. - dőlt hátra a pihenőben elhelyezett kanapén.
-Jézusom.
-Igen, én is ezt szoktam mondani.
-A srácok is borzalmasan viselkednek, de a lányok valamely szinten szerintem kegyetlenebbek.
-Ez nem volt hülyeség. - helyeselt Kid - Amúgy, túl nagy csend van. Hol vannak a fiúk?
-Na hát ez egy jó kérdés. - kerekedett el NamJoon szeme - Mond, hogy ismered ezt a helyet.
-Persze, hogy ismerem. Gyere! - ragadta karon, majd ahhoz a helyhez ahol úgy vélte, tuti ott lesznek, húzni kezdte.
-Hol lehetnek? - kérdezte kétségbeesetten a leader.
-Nekem van egy tippem. Mindjárt meglátjuk, hogy igaz-e. - Folyosó folyosót követett, majd amikor befordultak a büfébe ott rögtön lecövekeltek. - Annyira tudtam...
-Ti meg vagytok veszve? És ha eltévedtek? - akadt ki Rap Mon.
-Rap Monfter, gyere te if. Kóftold meg milyen finom. Ev a magyar konyha nagyon gufta. - mondta teli szájjal Taehyung. - Egyél te is Kid.
-Oké. - egyezett bele a másik leader.
-Ez az igazi nő. Ő legalább nem nyavalyog, hogy hízik az ilyenektől. - mondta Yoon Gi.
-Minek siránkozzak, majd lefogyok. - rántotta meg a vállát Dia, miközben J-Hope-tól kért egy gyros tálat.
-Suga, vedd feleségül! Te, Jin és Rap Monster hyung-nak már megengedné az igazgató. - magyarázott JiMin.
A Swag srác gondolatai és érzelmei egyre inkább úgy tűnt, hogy helyrerakódnak. De még mindig nem érezte azt a dolgot biztosnak.
Amíg nem biztos minden, addig nem lehet...

7.fejezet~

Amíg meg nem érkezett a Bangtan Boys menedzsere és a Rocket Team felettese, addig bőszen beszélgettek és a legidiótább énjüket vették elő. Ha úgy vesszük a két csapat egymásra talált az elmebeteg szokásaikat figyelembe véve. Hiába volt a Rocket Team egy lány csapat, akik ráadásul magyarok, olyan baromságokat tudtak kitalálni, hogy azt az ember még a legvadabb álmaiban sem lenne képes megálmodni.
Apropó álmok... eközben a lányok leaderje már nagyban nyomta a szunyát Rap Monster ágyán és ezt a Golden Maknae tökéletes alkalomnak találta, hogy piszkálhassa.
-JungKook hagyd már békén! - szólt rá Jin, amikor már a tejszínhabot akarta rányomni az arcára.
-De most miért hyung? - ült le durcásan törökülésbe a puha ágyon, miközben a békésen alvó lányt nézte.
-Most tényleg megzavarnál egy alvó tündért? - mutatott végig J-Hope a leányzón, aki pont akkor fordult be JungKook felé.
-Igen. - bólogatott Kookie.
-Mit ártott ő neked? - ült le mellé Yoon Gi.
-Semmit, csak most szivatós kedvemben vagyok.- felelte nemes egyszerűséggel.
-Huh... - ingatta a fejét a rapper - Ha felkel neked régen rossz lesz.
Ekkor egy pompás ötlet pattant ki a maknae fejéből. Lassan lefeküdt Kid mellé és egy ideig tanulmányozta az arcát. Nézegette jobbról-balról, majd amikor megvárva a tökéletes időpontot füléhez hajolt és...
-INGYEN SUGA BABÁK!!! - kiáltotta el magát, mire Kid azzal a lendülettel lezakózott az ágyról, majd ahogy felült csak nézett bambán.
-Hol? - nézett rá JungKookra, aki a hasát fogta a röhögéstől.
-JUNGKOOK!!! - zengték a többiek, ez alól csak Yoon Gi volt a kivétel, aki csak mosolygott, mint a vadalma. Le sem lehetett volna tagadni, hogy tetszik neki a lány titkon való rajongása iránta. Hogy ezt még is honnan tudja? ChiChi elkezdett egy videónaplót vezetni azóta, amióta elkezdődött a műsor. Az egyik részben egy délutánjukat örökítette meg és amikor Kid és HaNi szobájába ment, Kid fala tele volt rengeteg rapper plakátjával, a legtöbb Suga-é volt. Hát innen.
-JungKook, hol vannak az ingyen Suga babák? - nézett rá már aranyosan mérges fejjel a lány, majd amikor nem kapott választ csak lebiggyesztette a száját és karba tette a kezét. Így meredt maga elé, amikor ChiChi odasietett hozzá.
-Majd rendelek neked ebayről. - simogatta meg kezével a vállát, amit Kid rögtön le is lökött onnan.
-Hagyjál! - mondta majd felült az ágyra és csak gúnyosan nézte a még mindig nevető fiút. Egy ideig nem szólt semmit, ám amikor már két perce ezt csinálta rászólt. - Befejeznéd?
-Bocsi. - törölte le szeme sarkából a nevetéstől szerzett könnyeket - A babákat illetve csak eggyel tudok szolgálni.
Ahogy ezt kimondta Kookie megragadta a mellette ülő Suga arcát és mindkét oldalról húzni kezdte.
-Engedj már el, te elmebeteg. - tolta el magától a rapper Kook-ot. - Szegény arcom.
-Szegény én. - jajdult fel Kid - Engem keltettek úgy, hogy a kedvenc bandám maknae-ja ordított a fülembe.
-Jogos. - jött a pockyt(?) zabáló MinJi-től.
-Adjál csak belőle. - ugrott le az ágyról a rapper hölgy, kikapta a RT maknae-ja kezéből a csokis feltétű pockyt és zabálni kezdte.
-Adjad csak vissza! - ugrott a hátára, mire az ágyon kötöttek ki, Kid fejjel a paplanban, MinJi ahogy tudta felnyomta magát Kid hátán, amit a lány egy tompított nyögéssel díjazott. Aztán a pörgős maknae hátára fordította őt és visszavette tulajdonát.
-Hosszú hét lesz ez. - sóhajtott Rap Monster.
-Az biztos. - mondta egyszerre MinJi, Kid, Suga és JiMin. Micsoda meglepő párosítás.
Pár perc múlva már meg is érkezett az eddig várt két emberke, akiket Jin csak megváltóként emlegetett. El lehet képzelni, talán ő volt az egyetlen normális a helységben, amíg meg nem érkeztek a felettesek.
-Na mondom mi a helyzet. - kezdett bele a fiúk menedzsere - Még ma el kell kezdenetek próbálni, legalább csak annyit, hogy az eddig elképzelt dolgokat megvalósítsátok. Muszáj hamar begyakorolni a koreográfiát és még énekelnetek is kell közben. Szóval... Kapjátok össze magatokat negyed órán belül, majd a lányokhoz is betérünk, hogy ők is átöltözzenek. Jézusom, megint hosszú napoknak nézünk elébe.
-Nekünk mondja!? - zengett ezúttal az összes fiataltól, majd mindenki ment a dolgára.
Körülbelül tizenöt perc múlva már az autókban voltak és ezt mind feltűnés nélkül, szerencsére azon a környéken kevés a fiatalság, így ez kapóra jött. Nem is sok idő múlva már a lányok bérlakásánál parkoltak le és mielőtt kiszálltak volna a furgonokból, alapos terepszemlét tartottak, hogy még véletlenül se lássanak meg rajongókat. Hogy hogyan tudták kiszűrni őket? A stílusukból, a stílus mindent elárul, csak jó megfigyelőnek kell lenni.
Amint megbizonyosodtak róla, hogy minden oké, kiszálltak és a lányok vezetésével elindultak a hatemeletes bérlakásba. Kulcsok csörgése, sípolás, léptek zaja, ismét kulcscsörgés és már a lakásban is voltak. Beljebb invitáltak mindenkit, majd gyorsan felszívódtak a saját szobájukba. Amíg Kid és HaNi már rég készen voltak, ChiChi és MinJi még mindig a szobájukban tököltek.
-Lányok!!! - kiabált be az ajtó másik oldaláról Kid - Készen vagytok?
-ChiChi, hol van a pónis felsőm?
-Honnan tudjam?
-Én ezt már nem bírom idegileg. - mondta HaNi és rájuk törte az ajtót.
-Á unni! Jó, hogy jössz. Nem tudom véletlenül, hogy hol van a pónis felsőm, a másik kettő, ami próbára választottam az mosásban van.
-Ha nem zavar akkor éppen rajtad. - közölte mély levegőt véve.
-És tényleg! - csodálkozott el Angyal - Köszi unni!! - ölelte meg
-Igyekezzetek már lányok!! - toporzékolt az ajtóban Kid.
-Oké, de még mindig nem tudom, hogy hol a hajgumim. - bosszankodott Alexa.
-A csuklódon. - emeli fel ChiChi kezét HaNi.
-De nem ez. A másik, a kék csíkos.
-Nem mindegy?? - kérdezte már nagyon idegesen.
-NEM. - mondta és ahogy Alexa a szekrényre kapta a fejét már szaladt is oda - Indulhatunk.
-Amúgy meg minek neked hajgumi? Állig érő hajad van, ráadásul szőke - ami néha megmagyaráz mindent. - kérdezte Kid.
-Amikor megizzadok akkor állandóan rátapad a tarkómra és az annyira idegesítő.
-Jól van. Készen vagyunk. - sóhajtott HaNi.
-Tényleg sokat tollászkodnak. - értett egyet a BTS menedzsere a lányok felettesével. Még jó, hogy felbéreltek egy fordítót és az megy velük mindenhova.
-Nem is!!! - tagadta le MinJi és ChiChi.
-Na persze. - mondta egyszerre Kid és HaNi, majd mindenkit kiterelve bezárkóztak és indultak a próbaterembe. Az út alatt sem voltak nyugton, míg a fiúk egymást ütlegelték, addig a lányok kötekedtek egymással. Vagyis csak Alexa és Angyal, Kid vezetett és HaNi csitította őket, de nem ért el sok sikert. Mikor már a csapatvezetőjük is megunta a ricsajt, hirtelen lefékezett és hátrafordult.
-Ha most azonnal nem fogjátok be én mindkettőtöknek kitöröm a nyakát. Érthető voltam? - és ezt mind kitágult pupillával, nyugodt, mégis mérges hangnemben.
A lányok csak bólintottak és ahogy Kid tudomásul vette, hogy az út további részében csöndben lesznek újra a volánhoz fordult és rátaposott a gázra, hogy beérjék a másik furgont.
Eközben a fiúknál már csak beszélgetés hallatszott a kocsiban.
-Miért fékezett le hirtelen Dia? - tette fel a kérdést Jin.
-Angyalt és Alexát teszi helyre. Nagy valószínű, hogy megint marják egymást. - mondta el nem nézve az útvonalról Tamás.
-És Kidre hallgatnak? - kérdezi HyunSoo.
-Muszáj, másképp nekik régen rossz. Amilyen nyugodt, kedves személyiség annyira tud dühös is lenni.
-Értem. De úgy látom már be is értek minket.
Két percen belül a próbateremben melegítettek már be a koreográfiához. Kid és Rap Mon közben egyengettek a táncon, hogy azért mégis jól nézzen ki és megoldható legyen. Ezt nem lehet csak egyszer átbeszélni.
Erre az egy alkalomra nem volt kötelező ott lennie a tánctanárnak, ám az éneknek igen. Viszont az csak holnapra van tervezve.
-Akkor kezdjük is srácok! - hívta fel a figyelmet Rap Monster és beálltak a tervezettek szerint. A zenét a menedzser elindította és a megfelelő pillanatban, a megfelelő mozdulatot tették. Most gyakorlatban is megoldják ezt, nem csak elméletben.
Ahogy véget ért a szám lihegtek egy sort és párszor még ezt elismételték. Nagyon jó volt az összhang közöttük és ez a kapcsolatból is adódik általában. Nem azt mondom, hogy ez pontosan így van, hanem azt, hogy általában.
-Mára ennyi elég volt. - állította le a zenét a menedzser, HyunSoo.
-De még nem tökéletes. - lihegte egyszerre a két leader.
-Van még másfél napotok, addigra tökéletesre meg tudjátok csinálni. Most pedig pakolás és induljunk. - adta ki az utasítást Tamás.
A srácok abban a pillanatban kifeküdtek a padlón és próbálták helyreállítani a légzésüket, valamint a szívverésüket.
-Jó lesz... ez. - mondta nehezen véve a levegőt J-Hope.
-Az biztos. - helyeselte MinJi, ahogy felpattant, de azzal nem számolt, hogy a vérkeringése még nem állt helyre így szép lassan hátraesett VOLNA, ha a Bangtan Boys izompacsirtája nem tartja meg.
-Vigyázz, mert még megsérülsz. - nézett le a karjában lévő lányra, akinek az arca egyre jobban kezdett hasonlítani egy paradicsomra.
-Öhm... o-oké. - dadogott, majd amilyen gyorsan csak tudott elindult a táskájához, elővette a vizesüvegét és meghúzta azt.
Hogy fogom én ezt kibírni?