6.fejezet~

*Kid POV*

Érzések tömkelege kerített hatalmába a telefonbeszélgetés után. Mindössze két szó, ami akkor jellemzett engem: Honvágy és összezavarodottság.
Honvágy, azért mert hiányzik anyu, a nevelőapám, az unokahúgom, a nagynénéim, a nagybátyáim és a sógorom. Hogy miért nincs köztük az a két személy?
A nővérem egy álszent, aki sosem hitt bennem és a bennem lakozó tehetségemben. Amikor szóba hoztam bármilyen ötletem vagy épp csináltam valamit egyből negatívummal illette. Sosem mondta, azt hogy ,,Igen, ez nagyon jó lesz" vagy, hogy ,,Ügyes vagy"... nem.
A nagymamámról ne is beszéljünk, ő is a nővéremmel van egy szinten és fiatalabb koromban csak a pénztelenség uralkodott náluk. Nyolcadikos voltam amikor ez még inkább súlyosbodott. Anyunak akkor lett új munkahelye és pár hónappal előtte költöztünk ugyanabba az utcába, ahol a mamámék laktak. Addig a nevelőapám minimálbéréből éltünk, de semmire nem volt gondunk. Még, ha nem is volt meg minden amit szerettünk volna, sosem veszekedtünk. Persze ahogy anyu dolgozni kezdett a nagyim és a nővérem úgy szedegélték elfele a MI pénzünket. Ez csak rossz hatással volt a családunkra. Így visszagondolva ezekre, már kínomban csak nevetni tudok.
Minden egyes beszélgetésre emlékszem a nevelőapámmal, amit esténként folytattunk, amikor anyu dolgozott.
,,Hihetetlen, hogy egy tizenhárom éves gyerekkel megtudom ezt beszélni, de egy negyvenegy éves felnőttel nem." Idézve a szavait, amikor szó esett azokról a dolgokról, amit leírtam az előbb. Tényleg hihetetlen volt számomra is, hogy nem lehetett megemlíteni ezt a témát előtte, mert egyből a nővéremék pártját védte. Igazából ugyanolyan makacs ő is, mint a nővéremék és ez néha már bosszantó volt. Ha én hozta volna fel, akkor én jártam volna meg.
És amikor megemlítettem a nővéreméknek, hogy informatikai rendszergazda szeretnék lenni, egyből azzal jött, hogy ,,Azt te nem fogod tudni" ,,Nem fogod érteni". Majd ahogy ezt megemlítettem a nevelőapámnak egy olyan orbitálisan nagy igazságot mondott, hogy azt nem tudom kifejezni.
,,A nap tahója címet simán vinné Csiszár Jenő műsorában." Mondanom sem kell, hogy ezen fetrengtem akkor a röhögéstől és ahogy néha eszembe jutnak ezen beszélgetések még mindig nevetnem kell.
Nem mintha nem szeretné a nővéremet is, de meg van a véleménye róla. 
Visszatérve az érzéseimhez.
Összezavarodottság. Nos, ez nagy mértékben beterítette akkor az elmém. Hogy miért? Egyszerű a válasz rá: Min Yoon Gi. Előadónevén Suga, a SWAG srác. Ő az aki eddig az életeben olyan mértékben elbizonytalanított, mint még soha. Soha nem voltam annyira bizonytalan, mint azokban a napokban amiket együtt töltött a két csapat. Feszengtem ahányszor kettesben lehettünk, de ugyanakkor megnyugtatott. Rappelés közben kirázott a hideg, de egyben olyan volt, mintha ez összekötne minket.
Amikor rám zuhant a nappaliban - amiben ő volt a hibás - azt hittem megfulladok a közelségétől, mégis élveztem. Értitek már, hogy miért éreztem ezt?? Miért voltam ennyire kesze-kusza? Mindennek ő volt az oka, annak is, hogy rapper lettem. Az álmom egyik része valóra vált, akkor amikor gimnáziumban már megalapítottam a csapatomat, aminek ráadásként én voltam és vagyok úgymond a leadere.

*Kid POV end*


-Gyertek be lányok. - invitálta be a hotelszobába JiMin a négy leányzót - A menedzserünk is mindjárt itt lesz, csak nagy a forgalom. Elvileg Tamással jön.
-Hehe. - röhögött Taehyung - Olyan hülyéd mondod ki a magyar neveket.
-Beszólták gyerek?? - és bumm!! Elkezdtek birkózni.
Persze, a négy lány csak arra várt, hogy a kedvenc bandájukból ketten elkezdjenek verekedni. Jó talán MinJinek ez egy valóra vált álom, hogy a biasa köntösben bunyózik, de a másik háromnak nem.
-Áh, sziasztok lányok! - hajol meg NamJoon - Jaj, bocsánat. Még hozzá kell szoknom, hogy itt nem kell meghajolni.
-Ugyan. - legyint HaNi - Hé MinJi, te hova mész?
-De aranyos kutyus. - ültette az ölébe a kis termetű kutyát - Melyikőtöké?
-Az enyém! - kiáltott fel JiMin, majd lehuppant a lány mellé és ő is simogatni kezdte a bundást.
-Meg az enyém! - háborodik fel V - Nehogy már magadnak tulajdonítsd!
-Mert mi lesz? - kötözködött vele JiMin nevetve.
-Megverlek. - felelte egyszerűen a megsértett.
-Gyere.
Ahogy ezt kimondta V már készült volna, de Rap Monster már készenlétben volt.
-Azonnal fejezzétek be, vagy nem lesz kutya. - mondta higgadtan és intett MinJinek, hogy vigye oda a kutyát.
-De leader-sshi!! - zengte egyszerre a két bajkeverő.
-Nincs de! Bocsássatok meg a viselkedésükért.
-Már megszoktuk. - mondta ChiChi.
-Amúgy... - gondolkodott el Kid, amire mindenki a helységben ránézett - Hol vannak a többiek?
-A mellettünk lévő két szobában. - felelte V - Mindjárt áthívom őket. - és már állt is fel a srác.
-Játszhatok vele? - kérdezte MinJi izgatottan JiMintől, a kutyusra mutatva.
-Velem együtt. - nevetett, majd mindketten leültek JiMin ágyára és elkezdték nyúzni a ,,vérebet".
Amíg ők elszórakoztak, azalatt az idő alatt Taehyung átterelte a fiúkat a leader-sshi-ék szobájába.
-Hol van Suga? - kérdezte meglepetten NamJoon.
-Zuhanyzik. - válaszolta J-Hope, de abban a pillanatban már be is toppant az említett - Helyesbítek, most már itt.
A rapperen észre lehetett venni, hogy pár perce lépett ki a zuhanyrózsa alól. Akár JiMin, ő is a szálloda köntösét viselte, törülközővel a fején, ami alól csak néhány hajszál látszódott. Nem éppen a legjobb így közlekedni, így ősz közeledtével.
-Min Suga! Ha beteg leszel én nem fogok felelősséget vállalni miattad. - kezdett vele Rap Monster.
-Hát most mit csináljak, hogyha V olyan erővel törte rám az ajtót, hogy azt hittem ott helyben lefejelem az üveget? He?
-Te sem vagy normális. - fordult a barnás hajú sráchoz, aki védekezően felkapta kezeit.
-Mondj újdonságot. - nevetett ChiChi.
-Beszóltál? Mi? - közeledett felé sunyin kezeit alapállásba helyezve a csikirohamhoz.
-Ne csináld V!! Légy szíves! - kérlelte hátrálva a lány.
-Most már nem menekülsz. - és azzal a lendülettel belekezdett a csikiző hadműveletbe. A lány hahotázva feküdt el a padlón és ott kellett végigszenvednie azt a pár percet, amit Taehyung a kínzásával töltött.
Amíg ők végezték a dolgukat HaNi Jinhez, Hoseokhoz, JungKook és Rap Monhoz verődött beszélgetni, és akkor ki maradt a mi két jómadarunk. Név szerint Kid és Suga, akik csak ültek és bámulták egymást. Ez amolyan verseny szerűség volt, amelyikük hamarabb elpillant máshova, az veszít. Ezt játszották addig amíg Kid meg nem szólalt:
-Te most játszol velem, mi? - mosolyodott el a mondat végén, mire Suga is ugyanígy tett. Ám az övé egy sunyi ,,Úgyis az enyém leszel" féleség lett volna, miközben ezeket gondolta:
Jó úton haladok...