3.fejezet~

A lehető legnagyobb gyorsasággal tért vissza a két leányzó a nappaliba, immáron felöltözve. Bocsánatot kértek az illetlen viselkedésükért és bemutatkoztak. A BTS menedzsere csak legyintett egyet, hogy semmi gond, hiszen nem is szóltak előre, hogy reggelre már itt lesznek.
-Jól van. Hoztunk még ételt és egyéb dolgot a főzéshez, merthogy nem kevesen vagytok. - mondta a lányok fölérendeltje.
-Jó, el kell az étel, főleg ilyen éhes társaságnak. - pillantott a lányokra Kid, akik halványan elmosolyodtak.
-Tényleg! Tamás említette, hogy te vagy a legjobb szakács és egyben csapatvezető. Ha visszaétkeztek a fővárosba muszáj lesz főznöd nekem. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy tényleg olyan jó vagy-e. - hadarta el anyanyelvén a koreai menedzser, miközben a velük érkezett fordító elmagyarázott mindent Tamásnak, azaz annak akinek köszönhetően ilyen korán itt vannak a srácok.
-Tényleg olyan jól főz. Már csak bele kell szagolni a levegőbe és tudod, hogy ezt Kid főzte. - áradozott a kicsi maknae, Kidet átkarolva.
-Majd meglátjuk. Ti pedig fiúk... ne legyetek terhükre, legyetek együttműködőek és ne piszkáljátok mindenért őket. Főleg ne Kidet.
-Bármikor zargathatnak. - vágott a szavába mosolyogva a magyar leányzó, mire a középkorú férfi viszonozta a gesztust, de folytatta.
-A kínosabb témát megbeszéltük idejövetel közben. Sok sikert kívánok nektek és nekem aztán ügyesek legyetek.
-Hát akkor el is mondtunk mindent. Mi mennénk is. Sok sikert és szerdán délután kettőkor már itt lesz értetek a kocsi, vagyis a fiúké. Vigyázzatok magatokra ám! - mondta a másik férfi és Kid kikísérve őket otthagyta a társaságot egy kis időre.
Ez alatt az idő alatt meg sem szólaltak, csak bámulták egymást. Talán a legjobban MinJi volt megilletődve, a fekete hajú JiMin láttán. Arca piros volt és remegett, mint a nyárfa levél. Zavarba hozta pusztán a látványa, soha nem gondolt bele abba, hogy élőben is látni fogja. Sőt, ha összebarátkoznak akkor még talán szoros barátság is lehet belőle, bár a maknae már régóta többet érzett iránta, hiába nem ismerte az igazi JiMint.
-Na itt is volnék. - ment be hirtelen a helységbe Kid, mire a csapatok egy-egy rész összerezzent -Ne mondjátok már, hogy nem is beszélgettetek. Hát rögtön hátast dobok. Na jó, kezdjük az ismerkedést egy finom reggelivel.
Mondta és rögtön megfordult száznyolcvan fokkal és felkapva az egyik fotelből a szatyrokat a konyhába sietett. Ott elkezdte felmérni, hogy mi is van és rögtön el is kezdett egy egyszerű fűszeres rántottát készíteni, amit a nővére csinált neki mindig. Annyira belemélyedt a főzésbe, hogy amikor megfordult a következő tojásért, megrémült a tíz ember láttán.
-Ennyire rémisztőek nem vagyunk unni. - mondta alig hallhatóan MinJi.
-Ők nem, de te a hülyeségeiddel meg tudsz rémíteni. - törte fel egyszerre két tojást a lányok leadere
-Te beszélsz? - kuncogott fel - Múltkor felvetted a süsüd és úgy mászkáltál az albérletben, közben pedig azt mondogattad, hogy te egy dementor vagy és kiszívod az emlékeit mindenkinek. Ja és ha ez nem lenne elég, akkor had nem említsem meg azt amikor épp mostál és ahogy vetted ki a ruhákat félig beleestél a mosógépbe. Na most akkor ki a hülye és egyben ,,rémisztő".
Ezt a kis bemutatót a kis csapat nevetve hallgatta végig úgy, hogy még maga az említett is röhögött szerencsétlenségén.
-Ez tényleg velem történt? - mutatott magára Kid.
-Nem, az öreganyámmal. - mondta cinikusan HaNi - Arra nem emlékszel, hogy ChiChi fejére rádobtad a melltartód?
-Azóta se megyek be a szobájába, amikor pakol. - jegyezte meg ChiChi
-Az véletlen volt. - kezdett el mentegetőzni - Na, ne is menjünk ebbe bele. Kész a reggeli.
-Úúú~ Ez finom lesz. - dörzsölte össze a kezeit MinJi, majd egy véletlen folytán felnézett és szembe találta magát JiMin fürkésző pillantásával. Zavartan elkapta a fejét és hogy elterelje figyelmét, segített unnijának kiosztani az evőeszközöket. Ahogy ezzel végeztek, hozzáláttak a reggeli eltüntetéséhez. Amint a fiúk bekapták az első falatot, megízlelték és lenyelték elképedtek.
-Ez nagyon finom. - mondta kidülledt szemekkel a golden maknae.
-Ugyan. - legyintett Kid - Ez még semmi. - nevetett fel, ilyenkor szemei enyhe c alakot vettek fel, ami úgy tűnhet, hogy nem is magyar származású.
-Szép vagy amikor nevetsz. - jött az első bók Jintől.
-Köszönöm. - hajolt meg kicsit a lányok leadere.
-Unni~
-Tessék dongsaeng. - fordult MinJi felé Kid.
-Azt mondtad csinálsz csokis kuglófot.
-Tudsz sütiket is csinálni? - kérdezte az összes fiú egyszerre.
-Igen. És azt mondtam amint időm engedi csinálok. Szóval összeszedem magam és utána hozzáfogok.
-Jupi~
-De ha lábatlankodsz nem csinálok semmit.
-A szobánkban megtalálsz. - vigyorgott MinJi.
-Arra megkérhetlek titeket, hogy mutassátok meg asunbaeknak merre vannak a szobák. - beszélt Kid a két idősebbik lányhoz.
-Bízd csak ránk. - mondták egyszerre.
-Jó, ezt ne csináljátok. - nézett rájuk Kid - Félelmetes.
-Oké. - ezt is egyszerre mondták, ekkor a leader már arrébb húzódott a székkel.
Nem is sokkal az étkezés után mindenkinek meg volt a saját feladata, vagy épp dolga. HaNinak és ChiChinek a fiúk körbevezetése, Kidnek a főzés és MinJi úgy döntött, hogy a két idősebbikkel tart.
Kid szorgosan előkészítette a szigetecskére a hozzávalókat és ahogy le is ellenőrizte, minden meg van-e, hozzáfogott az édességhez.
Eközben a Bangtan Boys már azt se tudta ki kivel van egy szobában.
-Még egyszer elmondom. - kezdte Rap Mon - JiMin V-vel, J-Hope velem, JungKook Jinnel és Suga egyedül. Mi ezen a felfoghatatlan?
-Én kivel vagyok? - jött a kérdés V-től.
-JiMinnel!! - mondta egy hanggal magasabban a fiúk leadere
-Akkor én? - kérdezte JungKook.
-Te Jinnel. - sóhajtott a végén NamJoon - Nem is tudom, hogy bírom veletek egy fedél alatt.
-Talán azért mert te is mész a hülyeségük után. - dőlt az ajtófélfának ChiChi.
-Igaz. - helyeselt a srác - Egy tanács. Még eszetekbe se jusson beléjük szeretni ezekbe a féleszűekbe.
-Magadról beszélsz NamJoon? - kérdezte pakolás közben JiMin.
-Azt a szemtelen fajtádat! Na... most már hagyjatok.
-NamJoon, akarsz cserélni? - tette Suga kezét a bosszankodó srácéra.
-Nem kell, kibírom. Köszönöm. - pár másodperc múlva megint megszólalt - Érzitek ezt a finom illatot?
Mindenki csöndben beleszagolt a levegőbe és egyszerre telítette el őket a finom, édes illat, ami nagy valószínűséggel a konyhából jött. Mindent úgy hagytak ahogy volt és fénysebességgel rohantak a konyhába, ahol a szakácsnő épp akkor vette ki a sütőből a gyönyörű kuglófot.
-Unni... - nyalta meg a száját MinJi.
-Nem ehetsz még. Egy kicsit hűl és utána adok belőle mindenkinek, de most még nem.
-Gonosz vagy. - nyújtotta ki a nyelvét rá.
-Tudom. - húzta félmosolyra a száját - Üljetek le! ChiChi, megkérhetlek, hogy segíts tányért elővenni, amíg felvágom ezt?
-Majd segítek én. - ajánlotta fel Suga.
-Nehogy már te segíts! - képedt el Kid.
-Nincs vita! Segítek. - jelentette ki, mire Kid rosszallóan, de egy apró mosolyt elengedve fogta a szeletelőkést és elkezdte egyenlő részekre vágni a süteményt.
Pár perc múlva már javában tömték magukba a kakaós-vaníliás kuglófot.
-Úgy érzem kipukkadok. - dőlt hátra székén HaNi.
-Átérzem. - mondta ChiChi - Hogy tudsz ilyen jól főzni és sütni?
-Halványlila gőzöm nincs. - rántottam meg vállát Kid.
-De tényleg. Hallottuk, hogy jó szakács vagy, de azt nem hogy ennyire. - mondta teli szájjal J-Hope, ami egy kicsit vicces látványt nyújtott.
Gondoljátok el... J-Hope kakaós-vaníliás kuglóffal a szájában beszél. Aranyos és vicces látni ilyenkor.
-Öhm mondjátok csak? Van hírünk felétek? - kérdezte egy harapás előtt MinJi.
-Höh... nem is akármilyen. Az újságok, a tévék, a rádiók rólatok szólnak. Plakátokat és a kivetítőket ti uraljátok. Árulnak chibi figurákat rólatok és egyéb ilyen kis csecsebecséket. Mindenhol ti vagytok. - magyarázta Jin.
-Wáo... - döbbent le Kid - Ennyire népszerűek vagyunk?
-Lassan már a hazai idolok kisebbségben lesznek veletek szemben. - mondta V.
-Hú... - a döbbenettől meg sem tudtak szólalni.
A legvadabb álmaikban sem gondolták volna, hogy pár hét alatt ilyen sok rajongóra és figyelemre tesznek szert. Elképesztő teljesítményt nyújtottak meg kell hagyni.
-Nem is tudom mit mondjak... - ingatta fejét Kid - Nem hiszem el, hogy ennyien szeretik azt amit csinálunk.
-És azt is nagyon jól. - dicsérte őket Suga, amit Kid bőszen viszonzott.
Na igen, Kid és a BTS egyik rappere, a swag srác, Yoon Gi... ismertebb néven, Suga. Amikor Kid hallgatni kezdte őket nem ő volt az első aki megfogta, csak utána alakult ki egy elég furcsa érzés benne, amit a rapper iránt táplált. Másfél éve csináltatott egy tetoválást a bal csuklójára, pár hónappal a felköltözésük után. Bőrén koreai hangullal volt beleírva tintával ez a mondat: ,,Váltsd valóra álmaid!"
Hogy ezt miért is mondom el? Azért mert a másik kezére a folytatását akarta tetováltatni, azaz: ,,Nekem sikerült..." Elvileg az volt az álma, hogy énekes és táncos legyen, amint már tudjuk ez félig-meddig sikerült. De... az igazi álma az volt, hogy egy koreai férje legyen, ami így elsőre hülyén jöhet ki, de ő Yoon Gi-t képzelte el annak. Hogy miért is? Azt nem tudta megfogalmazni, csak ezt akarta... Ezt akarta, mert már elindult benne az akarat, a csinálni akarás és a valóra váltás. Ennyi lenne...
-Na akkor! - csapta össze tenyereit Alexa, mire Suga és Kid megrémülve feléje kapták a fejüket - Valami hasznosat is kéne csinálni ma.
-De nekem nincs kedvem. - húzta el a száját Kid.
-Srácok, bemutatom a leaderünket. - mondta gúnyos Hanna.
-Hát most na... - nyűgösködött tovább.
-Igazából nekem sincs sok kedvem úgy csinálni valamit. - mondja félve a lányok maknaeja.
-Pacsit csajszi! - tartotta a kezét és habozás nélkül az csattant a másikkal - A sunbaeknak mihez van kedvük? - kérdezi az utóbbit a fiúktól.
-Hát, az út egy kicsit kimerített minket. Főleg, hogy előtte egy koncertet vittünk végig. - mondta Rap Mon.
-Van egy csúcs ötletem. - húzza sunyi mosolyra a száját Alexa, majd MinJire pillant - Nézzünk horrort. Jól besötételünk és...
-Ne merd fojtatni! - szólta le őt a két legfiatalabb leányzó, s a két idősebb lány próbálta visszatartani röhögését... kevés sikerrel.
-Ha meg meritek említeni a horrorfilm szót egy hónapon keresztül nektek végetek van. - nézett rá Hannára és Alexára komoran Kid.
Ez is nevetést váltott ki a két lányból, amit a fiúk mosolyogva néztek végig.
-Akkor én elmosogatok és belevetem magam az ágyamba. - mondta Kid felállva.
-Segítek. - állt fel Yoon Gi is.
Kid rögtön ránézett, de csak széles mosolyt kapott helyette.
-A swag gyerek beveti magát. - viccelődik Taehyung.
-Taehyung annyira jó fej vagy, de tudod, hogy lehetnél még inkább az? - kérdezte vállára téve a kezét a srácnak.
-Hogyan?
-Ha befognád a szád. - fordult meg és Kiddel már el is kezdték a mosogatást. Vagyis Suga mosogatott és Kid törölte el a tányérokat, mondván ,,Nem hagyom, hogy főzz és mosogass is ránk".
A lányban ekkor mozdult meg egy kisebb szikladarab, ami pár éve vette körbe a szívét. Megrémült, hogy ilyen dolgot érez, mert tudta, hogy ennek nem szabad bekövetkeznie.
A kis társaság egy része a nappaliban időzött, amíg néhány srác és MinJi az ágyát nyomta. Eközben Suga szorgosan pakolgatta a tiszta vízbe sorjában az elmosott tányérokat, amíg Kid azokat vette ki onnan és törölgette meg. Ekkor történt, hogy egy szempillantás alatt a kezük megérintette a másikét, amikor Suga az egyik tányérkát rakta bele a vízbe, míg Kid pont azért nyúlt. Szívük egyszerre dobbant akkor, de csak azt az egyet. Nem néztek a másikra, csak a kezüket bámulták.
-Bocsánat Yoon Gi-sunbae. - kapta ki a kezét Sugáé alól.
-Nekem kéne bocsánatot kérned és nyugodtan szólíts oppának.
Mindkettőjük lefőtt és arcuk vöröslött a zavartól, de nem akarta egyikük se, hogy ez megpecsételje a munkájukat. Suga vajon mit is érezhet? Nyugtalanságot, izgatottságot és kalandot. Részben boldog volt, mert mintha a lány törődne vele, de mérges is volt magára, amiért már meg is szegte a menedzsere és az igazgató nagyon fontos szabályát:
,,Ne kezdj el érezni!"