1.fejezet~

Akkor el is kezdem a történetet onnan, hogy a lányok a fővárosba költöztek. Ugyebár lakás is szükséges az ott éléshez, így Alexa már a szülővárosukban nézett egy pofás kis albérletet a lányokkal. Abba költöztek be és mivel fizetni is kell azt, Hanna, Alexa és Angyal elmentek munkát vállalni a Burger Kingbe. Nagy mázlijuk volt, hogy pénztárost és felszolgálót kerestek. És hogy Kid mit csinál addig otthon? Addig böngészte a szakácskönyveket, internetet, amíg csoda folytán aranylakomákat nem készített. Az albérletben talán ő tudott a legjobban főzni. Most gondolom azt hiszitek, hogy itt megállt az élet. Nos, jól tudták, hogy még várniuk kell pár hetet, azért is, hogy belerázódjanak a nagyvárosi életbe. Másrészt meg az a műsor, ahol meg akarják mutatni a tehetségüket, az csak augusztusban kezdi el a válogatást.Amikor felköltöztek június volt, tehát volt idejük eleget gyakorolni, amit egy kivett táncteremben tettek meg. Bár nem sok szükség volt rá, hiszen a legtöbb számot, amit ismertek tudták a koreográfiáját és a szövegét. De fent állt az is, hogy nem jutnak el az élő show-ig, de mindenképp kitartottak. Egy héten legalább háromszor elmentek gyakorolni, hogy még nagyobb meglepetést okozzanak a zsűrinek és nézőknek.
Eljött az augusztus, a Csillag Születik válogatója... Már csak abba, hogy belegondoltak a színpadi szereplésbe a szívük majd' kiugrott a helyükről. Nem attól féltek, hogy kiálljanak oda, hanem attól, hogy elrontanak valamit. Megkapták az e-mailt, hogy mikorra kell ott lenniük a helyszínen. Ettől már el tudtak volna ájulni, de mégsem tették. Az nap extra korán keltek, de Kid még hamarabb, hogy azért egyenek is valamit. Üres hassal nem jó menni sehova. Amíg ő megcsinálta a reggelit, a lányok lassan keltek fel, megették az elkészített ételt és ahogy számítani lehetett, hatalmas zűrzavar lett pillanatok alatt. ,,Mit vegyek fel?", ,,Milyen idő lesz ma?", ,,Jó lesz ez a felső?". Ezektől és a trappolásoktól zengett az egész lakás. Végül elkészültek fél kilencre és még mindig maradt másfél órájuk, hogy odaérjenek. A biztonság kedvéért ők már háromnegyed kilenckor elindultak, felpakolva két táskával és a leghamarabbi busszal elindultak Budára. Amilyen gyorsan közeledtek a végállomáshoz, annál inkább idegesebbek lettek. Próbálták megőrizni a hidegvérüket, de ez nem bizonyult sok sikerrel. A busz megállt és kinyíltak az ajtajai. Remegő léptekkel szálltak le, majd folytatták útjukat a hatalmas épület felé. Odaérve megálltak, mély levegőt vettek, kinyitották az ajtót és szemük elé tárult az a sok emberke. Volt aki ült, volt aki állt és aki már fellépni készült az elsők között. A lányok bejelentkeztek és megkapták a szükséges infókat és a számos kitűzőt. Fél óra múlva ők következtek addig meg össze kellett szedniük magukat, lelkileg és testileg. Úgy érezték már, hogy darabokra hullottak kívülről. Ez pedig nem jó dolog, muszáj volt összekaparniuk magukat. Az idő fénysebességgel haladt és már csak azt vették észre, hogy hangosan olvassák a nevüket. Pontosabban a banda nevüket... Rocket Team. Ha eddig nem voltak idegesek akkor most már azok. Az emberke a kulisszák mögé vezette őket, megkapták a mikrofonukat, és vártak amíg azt nem mondták. A fiatal hölgy, aki adta a mikrofont, nyugtatgatta őket, de az is hiába való volt.
-Mehettek! - mondta a nő, majd lélegzet visszafojtva elindultak a színpadra. A zsűri egyik tagja nagyon vicces kedvében volt, mivel rögtön ezt mondta:
-Máris megnyertétek a versenyt. - az ötvenes körüli magyar híresség, mosolyogva nézett rájuk.
-Akkor megyünk is. - fordított hátat Kid, majd pár lépés után visszafordult már egy csöppet feloldódva.
-Mutatkozzatok be kérlek! - szólította fel őket a másik zsűritag, aki viszont nő volt.
-Mi vagyunk a Rocket Team. Név szerint MinJi, HaNi, ChiChi és Kid. - mutatta be magukat a csapatvezetőjük.
-Szóval Rocket Team. Hány évesek vagytok, honnan jöttetek? - folytatta a kérdezést egy mosoly keretében.
-MinJi 20 éves, szegedi. HaNi 23, nyíregyházi. ChiChi 22 éves görbeházi, én pedig 21 éves, polgári.
-Értem. Milyen produkcióval jöttetek? - kérdezi egy másik férfi zsűritag.
-Nem hisszük, sőt tudjuk, hogy kevesen ismerik ezt a műfajt. Egy K-Pop, azaz Koreai Pop számmal készültünk, ami nem más, mint a 4Mintue - Whatcha Doin' Today. - ekkor a nézőtér egy nagyon kevés része sustorogni kezdett.
-Hát mi már nem vagyunk abban a korban, hogy ezt tudjuk, de mutassátok be, hogy milyen dalokat alkotnak azok a hírességek és persze ti. Kezdhetitek.
A zene elkezdődött, Hyuna és SoHyun részét Kid, JiYoon rappét HaNi, ChiChi JiHyun részét, GaYoon részét pedig MinJi helyettesítette. Hangjuk és tánctudásuk meglepte a zsűrit. Az elején megszólaló férfi zsűritag mutatta mellette ülő társának, hogy mennyire kirázta a hideg... nem azért mert annyira rossz, hanem mert eszméletlen jók voltak.
Ahogy a zene elhallgatott a tömeg és a zsűri felállva tapsolta őket. Le voltak döbbenve mennyire tehetségesek a lányok és ezt egy koreai számmal érték el. Ahogy elhalkult a nézőtér az egyik fiatalabb nő elkezdte mondandóját:
-Hát lányok, nem gondoltam volna, hogy a keleti(!?)... Igen, keleti származású sztárok ilyen jó számokat tudnak összekomponálni, de azt sem, hogy ti így eltudjátok énekelni és táncolni egyszerre. Tudom, hogy nehéz egyszerre a kettő, de ti megoldottátok. Nagyon tetszik, hogy különböző hangszínetek van és így összehangolva az egész nagy durranás. - a mondat végén, ismét hangos tapsolás hallatszott.
A zsűrik pontoztak és a lányok... bejutottak a show-ba, a színpadon sem bírtak magukkal. Nem is sejtették, hogy másnap már az újságok címlapján lesznek... nem csak Magyarországon, de az egész világ tudta, hogy kik ők...